2019. március 27., szerda

A szociális ágazati sztrájkkövetelések és egyéb állatfajták

Mivel nagyon sokan értetlenkedve figyelik az elmúlt hónapok történéseit, szervezéseit, ezért arra gondoltam, hogy kicsit összefoglalnám, hogy ki kicsoda és milyen követelésekkel állt elő az elmúlt időszakban a szociális ágazat bérrendezésének, és úgy általában a helyzet javításának érdekében.
A múlt századig nem mennék vissza, de azért érdemes visszaugrani az időben egy kicsit, viszont ezt fordított időrendben teszem.

A jelen. Az  MKKSZ és a SZÁD 2019 januárjában 12 pontos szociális ágazati követelést fogalmazott meg, melyből 11 pont az, ami  munkavállalókat érdemben érinti: 12 pont. A követelések nyomatékosítására, 2019.03.14-re sztrájkot hirdettünk.
Mivel a kormány képviseletében az EMMI tárgyalásokat kezdett a 2 kezdeményező szakszervezettel,és az MSZ EDDSZ-el ezért a sztrájkfelhívást felfüggesztettük. Ezen tárgyalásokon 2 időpontot vállalt a kormány, az egyiket az ágazati kollektív szerződés feltételeinek kidolgozására, a másikat pedig egy komplex bérrendezés beterjesztésére vállalták.

A jelen és közelmúlt. SZÁÉF: szociális ágazati érdekegyeztető fórum, rendszeresen összeülő tanácskozás, melyen 3 a szociális ágazatban reprezentatív szakszervezet: BDDSZ (bölcsődei dolgozók), MKKSZ (szociális tanáccsal rendelkezik, köztisztviselőket,közalkamazottakat tömörít), PSZ(pedagósusok) mint a munkavállalói szerveztek képviselői, a munkáltatói oldalról az SZGYF, az egyházak, valamint a kormány képviselői a tagjai. Tevékenységéről a nyilvánosság nem sokat tud.

A múlt: Szociális Ágazati Sztrájkbizottság és SZÁDEMBIZ,: itt 2013-ban alakította több szakszervezet, BDDSZSZTDSZ, SZMDSZ, Autonóm Területi Szakszervezet, Szociális Dolgozók Munkástanácsa, és a 3SZ...stb. egy alkalommal tettek közzé sztrájkfelhívást, és 2016.04.20-án le is zajlott az ágazati sztrájk.  A sztrájkbizottság nem oszlott fel azóta sem. Az alapító szakszervezetek nem csatlakoztak és tagságukat sem mozgósították a 2019.03.14-i sztrájkhoz, illetve a 12 pontos sztrájkkövetelésekhez. Ellenben csatlakoztak az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottsághoz, és annak 5 pontjához:5 pont , melynek első pontja szó szerint egyezik meg a 12 pontos sztrájkövetelés első pontjával.
2016 év végén az MKKSZ szociálisok is sztrájkot hirdettek, ahol 30%-os bérkövetelést valamint a szociális munka napja munkaszüneti nappá nyilvánítását követelték.Sztrájkra nem került sor.
A két sztrájkbizottság működésének eredménye lehet-bár ezt a mindenkori kormány sosem ismerte be, és igazi egyeztetés nem is volt, a szociális ágazati pótlékok rendszere.
A SZÁD 2016 tavaszán kérte felvételét a Szociális Ágazati Sztrájkbizottságba, azonban indoklás nélkül elutasították.

A régmúlt: 2004-ben az EDDSZ, akkor még egészségügyi szakszervezet hirdetett sztrájkot, és a követeléseit a szociális ágazatra is kiterjesztette, és a későbbiekben a nevét is megváltoztatta MSZ-EDDSZ-re. elnökük elmondása szerint 15 éve tartanak fent sztrájkbizottságot, de a sztrájkot nem tartja jó megoldásnak.

Egy biztos,a fentiekből, és a 6 illetve 15 év alatt elért "eredményekből" az látszik, az ágazat csak akkor érhet el valós, érzékelhető eredményeket, ha összefogást és erőt tud felmutatni. Ehhez persze kelletek ti is, mert a szakszervezetek erejét a tagjai adják.